A CSOK 2015.07.01-i bevezetése óta sok problémát okozott a támogatási célingatlan hasznos alapterületének a meghatározása. A jövőben sokkal egyszerűbben és az Ügyfelek számára is kedvezőbben kell megállapítanunk a támogatási célingatlan hasznos alapterületét.

Hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson, mint önálló rendeltetési egységen belül tálalhatók:

1. a) előszoba, közlekedő,
2. b) nappali,
3. c) hálószoba,
4. d) étkező,
5. e) konyha, étkezőkonyha,
6. f) fürdőszoba,
7. g) WC,
8. h) kamra, tároló,
9. i) gardrób,
10. j) mosókonyha,
11. k) kazánhelyiség és
12. l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget;

Tehát a továbbiakban a fenti elnevezésű helyiségeket kell beleszámítani a hasznos alapterületbe, függetlenül attól, hogy fűthetőek vagy sem. Egy kivételként meghagyták az „egyéb fűthető helyiséget”, amit ha szeretnénk a hasznos alapterületben figyelembe venni, akkor továbbra is vizsgálni kell, hogy fűthető az egyéb helyiség vagy sem.

2. Egyértelműen definiálva lett, hogy mely ingatlan tekinthető összkomfortosnak, mely ingatlan komfortosnak.

• Összkomfortos az a lakás, amely legalább

1. a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakó térrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;
2. b) az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel,
3. c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,
4. d) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel); és
5. e) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) rendelkezik.

• Komfortos az a lakás, amely legalább

1. a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakó térrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;
2. b) az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel,
3. c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,
4. d) melegvíz-ellátással; és
5. e) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik.

A közművesítettség szempontjából az építési övezet

1. a) teljesen közművesített, ha
2. aa) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),
3. ab) az ivóvíz,
4. ac) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint
5. ad) a közterületi csapadékvíz-elvezetés

együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;

1. b) részlegesen közművesített, ha
2. ba) a villamos energia,
3. bb) az ivóvíz,
4. bc) a közterületi csapadékvíz-elvezetés

közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,

1. bd) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíz-tárolóban történik;

Amennyiben a lakás elhelyezkedése szerinti településen vagy településrészen a közterületi szennyvízelvezetés megoldott, de a lakás rákötése nem történt meg a hálózatra, úgy az a lakás nem tekinthető komfortosnak.

Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmeteket arra, hogy amennyiben Ügyfelek építési célra szeretnék igénybe venni a CSOK-ot, akkor az kizárólag olyan településen lehetséges, ahol megoldott a közüzemi vagy közcélú szennyvízelvezetés és – tisztítás!

3. A továbbiakban nem minősül meglévő lakóingatlan tulajdonnak:

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakás vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakás bérlője esetén az általa bérelt és megvásárolni kívánt lakás.

4. Pontosításra kerültek az 5 éven belül értékesített lakás eladási árának beforgatási szabályai:

• Az CSOK igénylését megelőző 5 éven belül értékesített lakás, tulajdoni hányad eladási árát kell beforgatni a támogatási célingatlan bekerülési költségének vagy vételárának a kiegyenlítésére. Ezzel is nyomatékosították, hogy amennyiben Ügyfelek CSOK-ot szeretnének igénybe venni, akkor a meglévő lakástulajdont, tulajdoni hányadot a CSOK kérelem benyújtása előtt értékesíteniük kell.
• Az 5 éven belül értékesített lakás eladási árát csökkentő

                értékesített lakást terhelő önkormányzati, munkáltatói támogatás,

                értékesített lakás vásárlására vagy építésére felvett és azt terhelő lakáscélú hitelintézeti kölcsön végtörlesztett összege

esetében egyértelműen meg lett határozva, hogy az 5 éven belül eladott lakás eladási árából visszafizetett fenti összegek számolhatók el, mint beforgatandó összeget csökkentő tétel.

Amennyiben ügyfél önerőből rendezte a hitelét/támogatását és csak utána adta el a fedezetül szolgáló lakást, akkor a visszafizetett összeg nem számolható el a beforgatandó összeget csökkentő tételként.

• A CSOK igénylését megelőző 5 éven belül értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad értékesítésével egyidejűleg vagy azt követően vásárolt és az építkezés helyéül szolgáló építési teleknek ÁFA-val növelt vételára számolható el csökkentő tételként.

5. Bevezetésre került a lakás hasznos alapterületének minimum értéke. Bankunk eddig is így értelmezte a kormányrendeletet, tehát a folyamatunkban változás nem történik.

A lakás hasznos alapterülete legkisebb mértékének számításánál az Igénylő által eltartott valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást már igénybe vették.

Nem jogosult a kedvezmény igénybevételére a támogatott személy, ha a lakás hasznos alapterülete nem éri el a gyermekek együttes száma alapján figyelembe veendő hasznos alapterület legkisebb mértékét.

Miután leellenőriztük, hogy az együttköltöző, és Igénylő által eltartott valamennyi gyermek számának megfelelő hasznos alapterületű lakást vásárolnak/építenek/bővítenek az Igénylők, akkor következhet a CSOK konkrét összegének a meghatározása. A CSOK összegének meghatározásakor a továbbiakban is csak azokat az eltartott gyermekeket lehet figyelembe venni, akik után még nem vettek igénybe korábban állami támogatást!

6. 2015. október 02-től a nem engedély köteles bővítési munkálatokra is igénybe vehető a megelőlegezett CSOK. A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt ebben az esetben a munkálatok befejezéséről szóló teljes bizonytó erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat Bank részére történő bemutatásának időpontjától kell számítani.
7. Pontosításra került, hogy a nem értékesítés céljára épült és használatbavételi engedéllyel/ használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező lakás tulajdonjogának átruházása (magánszemélytől történő lakásvásárlás) esetén használt lakásvásárlásra vonatkozó CSOK igényelhető. Magánszemélytől történő új lakás vásárlására CSOK továbbra sem adható!

Amennyiben cég az Eladó, akkor mind használt, mind új lakás vásárlása esetén az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát, egyszerűsített számlát kell kiállítani az Igénylő nevére.

Figyelni kell azonban, hogy a CSOK-ra vonatkozó kormányrendelet (256/2011.) és az ÁFA törvény előírásai alapján eltérő feltételei vannak az új lakásnak.

CSOK szempontjából új lakásnak minősül:

1. a) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
2. aa) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
3. ab) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második el-adó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó;

és

a lakás 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott – a kérelem benyújtásának időpontjában – használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.

ÁFA törvény szempontjából viszont új lakás az:

1. a) aminek még nincs meg a használatba vételi engedélye vagy
2. b) rendelkezésre áll a használatba vételi engedély, de az adásvételi szerződés megkötése és a használatba vételi engedély kiadása között kevesebb mint 2 év telt el.

ÁFA vonzata az új lakás értékesítésnek van.

Tehát lehet olyan eset, hogy a CSOK szempontjából új lakás vásárlásként kell rögzíteni az ügyletet, de ÁFA szempontjából használt lakásnak minősül a célingatlan.

Ez azt jelenti, hogy az Eladónak számlát kell kibocsátania, de nem kell, hogy azon ÁFA tartalom legyen. Vagy azt írja rá, hogy ÁFA = 0, vagy azt, hogy "mentes".

Amennyiben nem ÁFA köteles az értékesítés, akkor az Eladó sem az adásvételi szerződésben szereplő vételárat, sem az ÁFA-s számlán feltüntetett vételárat nem tudja megbontani nettó + ÁFA értékre.

A módosított kormányrendelet szerinti feltételeket a 2015. október 02-ától befogadott CSOK kérelmek esetében kell alkalmazni. Befogadás időpontjának továbbra is az „Igazolás otthonteremtési kamattámogatásos hitel és/vagy családok otthonteremtési kedvezménye folyósítása iránt benyújtott kérelem átvételéről” szóló nyomtatvány kiadásának dátumát kell tekinteni.

További információ: Home Puzzle (+36 70 4114644, info@home-puzzle.hu)